Tanulási tippek diákoknak: időbeosztás, jegyzetelés és prezentáció

Észben kell tartani az órákat, a beadandókat és a dolgozatokat, közben jegyzetelni, készülni a vizsgákra, és néha még egy prezentációt is össze kell rakni. Ha pedig egyszerre több határidő közeledik, könnyű elveszíteni a fonalat.

Én is akkor kezdtem tudatosabban foglalkozni a tanulási módszereimmel, amikor az iskola mellett dolgoztam, blogoltam, és próbáltam a hétköznapi feladatokat is kézben tartani. Gyorsan kiderült, hogy nem tudok és nem is kell mindent fejben tartanom.

Ebben a cikkben azokat a tanulási tippeket gyűjtöttem össze, amelyek nekem a legtöbbet segítettek:

• az időbeosztás elkészítésében;
• az átlátható jegyzetelésben;
• a tananyag feldolgozásában;
• a prezentációkra való felkészülésben;
• és abban, hogy túlterheltebb napokon is megtaláljam a következő lépést.

Észben kell tartani az órákat, a beadandókat és a dolgozatokat, közben jegyzetelni, készülni a vizsgákra, és kialakítani egy átlátható tanulási időbeosztást.

1. Ne próbálj mindent fejben tartani

Az első lépés nem egy tökéletes tanulási terv elkészítése, hanem az, hogy lásd, mivel kell egyáltalán foglalkoznod.

Ehhez írd össze egy helyre:

• a heti óráidat;
• a beadandók határidejét;
• a dolgozatok és vizsgák időpontját;
• a nagyobb feladatokat;
• valamint azokat az apró teendőket, amelyek könnyen kiesnek a fejedből.

Az órarendben a fix időpontok szerepeljenek. A változó feladatokat külön heti tervezőben vagy feladatlistán vezesd.

Így nem az emlékezetedből kell újra és újra előhívnod, mi következik, hanem csak rá kell nézned a rendszeredre.

Ingyenes órarend középiskolásoknak és egyetemistáknak

Készítettem egy ingyenesen letölthető órarendcsomagot, amelyben középiskolai, A/B hetes és egyetemi változatot is találsz. A csomaghoz egy egyhetes tanulási rutin mini szokáskövető is tartozik.

Az ingyenes órarendcsomag részletes bemutatása

2. Készíts egyszerű tanulási időbeosztást

Régebben hajlamos voltam minden szabad helyre újabb feladatot beírni. Papíron nagyon produktívnak tűnt, a valóságban azonban már egy kisebb csúszás is felborította az egész napot.

Ma inkább háromféle idővel tervezek.

Fix időpontok

Ide tartoznak az órák, a munka, az utazás és minden olyan program, amelynek adott kezdési ideje van.

Tanulási blokkok

Ezek rövidebb, konkrét célhoz kapcsolódó időszakok. Nem azt írom be, hogy „tanulás”, hanem például:

• 16:00–16:30: a második fejezet átnézése;
• 16:30–16:45: öt ellenőrző kérdés megválaszolása;
• 18:00–18:25: a prezentáció első három diájának elkészítése.

Pufferidő

Ez az a hely, amit nem töltök ki előre. Ide kerülhet egy elhúzódó feladat, egy váratlan teendő vagy egyszerűen a pihenés.

A használható időbeosztás nem attól jó, hogy minden perce foglalt, hanem attól, hogy rosszabb napokon sem omlik össze.

Ha még nincs egy helyen átlátható órarended, töltsd le az ingyenes, nyomtatható órarendcsomagot . Külön középiskolai, A/B hetes és egyetemi változatokat is találsz benne.

3. Bontsd kisebb lépésekre a nagy feladatokat

A „prezentáció elkészítése” vagy a „vizsgára tanulás” nem egyetlen feladat. Több különböző lépésből álló projekt.

Egy prezentáció például így bontható fel:

1. a követelmények elolvasása;
2. a téma pontosítása;
3. források keresése;
4. vázlat készítése;
5. a diák összeállítása;
6. képek és példák hozzáadása;
7. forrásjegyzék elkészítése;
8. az előadás gyakorlása.

Ha csak a teljes feladatot látod, nehezebb elkezdeni. Egy 15–25 perc alatt elvégezhető következő lépés már sokkal kevésbé ijesztő.

ADHD-barát szempontból nekem különösen sokat segít a kérdés:

Mi az a legkisebb konkrét lépés, amelyet most valóban meg tudok csinálni?

4. Jegyzetelj úgy, hogy később tanulni is tudj belőle

Számomra a tanulás már az órán elkezdődik. Ha jegyzetelek, könnyebben követem a gondolatmenetet, és kisebb az esélye annak, hogy teljesen elkalandozik a figyelmem.

Nem próbálok minden mondatot szó szerint leírni. Inkább ezeket keresem:

• mi a témakör fő állítása;
• milyen fogalmakat kell ismerni;
• milyen példát mondott az oktató;
• melyik részt hangsúlyozta külön;
• mi az, amit még nem értek;
• miből lehet dolgozat- vagy vizsgakérdés.

A kézzel és digitálisan készített jegyzetek hatékonyságáról nem teljesen egységesek a kutatási eredmények. A fontosabb különbséget gyakran az jelenti, hogy szó szerint másolsz-e, vagy közben feldolgozod és a saját szavaiddal fogalmazod meg az anyagot. Egy korábbi vizsgálat a kézírás előnyét találta, egy későbbi közvetlen megismétlés azonban nem igazolta egyértelműen ugyanezt a hatást. Az eredeti kutatás és a későbbi replikáció.

Ezért azt a formát válaszd, amelyikben aktívan tudsz figyelni, rendszerezni és később visszakeresni.

Egy egyszerű jegyzetelési rendszer

Oszd három részre a jegyzetedet:

• fő jegyzet: fogalmak, magyarázatok és példák;
• kérdések: amit nem értesz vagy később ellenőriznél;
• összefoglaló: az oldal végén 2–3 mondat a saját szavaiddal.

A színek segíthetnek a tájékozódásban, de nem kell minden sort dekorálni. Elég lehet:

• egy szín a kulcsfogalmakhoz;
• egy másik a példákhoz;
• egy jelölés a kérdéses részekhez;
• egy csillag a vizsgán várhatóan fontos pontokhoz.

5. Ne csak olvasd újra: próbáld felidézni

Az újraolvasás kényelmes, de könnyen keltheti azt az érzést, hogy már tudod az anyagot. Az ismerősség azonban nem mindig jelent valódi felidézhetőséget.

Hatékonyabb lehet, ha időnként becsukod a jegyzetet, és megpróbálod emlékezetből elmondani vagy leírni:

• mi volt a fejezet lényege;
• melyek a fontos fogalmak;
• hogyan magyaráznád el valaki másnak;
• milyen kérdéseket tennél fel belőle;
• melyik részre nem emlékszel biztosan.

Ezt nevezik előhívásos gyakorlásnak. Kutatások szerint az információ aktív felidézése erősítheti a hosszú távú megtartást a puszta ismételt olvasáshoz képest. Az előhívásos gyakorlás kutatási összefoglalója.

Gyors, 15 perces ismétlési blokk

Próbáld ki ezt:

1. 3 perc: nézd át a címsorokat;
2. 5 perc: csukd be a jegyzetet, és írd le, mire emlékszel;
3. 4 perc: ellenőrizd és egészítsd ki;
4. 3 perc: készíts három kérdést a következő ismétléshez.

6. Oszd el a tanulást több napra

A vizsga előtti hosszú tanulás néha elkerülhetetlennek tűnik, de tartósabb eredményt adhat, ha ugyanazzal az anyaggal több alkalommal, rövidebben találkozol.

Az időben elosztott tanulást és az aktív felidézést kutatási és oktatási összefoglalók is támogatják. Az amerikai Institute of Education Sciences ajánlásai között szerepel a tanulás időbeli elosztása és az alacsony tétű önellenőrzés használata. Tanulásszervezési gyakorlati útmutató.

Egy egyszerű ismétlési ritmus lehet:

• az óra napján: 10 perc;
• 2–3 nappal később: 15 perc;
• a következő héten: rövid önellenőrzés;
• a dolgozat előtt: a bizonytalan részek célzott áttekintése.

Nem kell tökéletes ismétlési rendszert építeni. Már az is előrelépés, ha nem csak egyszer, közvetlenül a számonkérés előtt találkozol az anyaggal.

7. Hogyan készíts prezentációt lépésről lépésre?

Introvertáltként régebben nagyon szorongtam az élőszavas előadásoktól. Ha ki kellett állnom mások elé, az idegesség a hangomon és az egész előadáson érződött.

Nekem az segített, hogy a prezentációt nem egyetlen nagy feladatként kezeltem.

1. Készíts vázlatot

Először csak a diák címeit írd össze:

• bevezetés;
• probléma vagy kérdés;
• 3–5 fő gondolat;
• példa vagy esettanulmány;
• összegzés;
• források.

2. Gyűjts megbízható forrásokat

Jegyezd fel azonnal a felhasznált cikk, könyv, tanulmány vagy kép forrását. Sokkal nehezebb az előadás végén visszakeresni, honnan származott egy adat.

3. Egy dián egy fő gondolat szerepeljen

A dia ne az előadás teljes szövege legyen. Használj:

• rövid címet;
• néhány kulcsszót;
• egy releváns képet vagy ábrát;
• jól olvasható betűméretet;
• következetes színeket.

4. Készíts előadói jegyzetet

Ne a diára írj fel mindent. A saját jegyzetedben szerepelhet:

• mit szeretnél elmondani;
• milyen példát hozol;
• hogyan vezeted át a következő témára;
• mire kell különösen figyelned.

5. Gyakorold hangosan

Az anyag fejben történő átolvasása nem ugyanaz, mint kimondani. Legalább egyszer mondd végig hangosan, és mérd meg az időt.

Nem kell szó szerint megtanulnod minden mondatot. A nyitást, a fő átvezetéseket és a lezárást viszont érdemes biztosan tudni.

Nem az a cél, hogy egyáltalán ne izgulj, hanem hogy az idegesség mellett is legyen egy követhető vázad.

Ha ülés közben nehéz fenntartanod a figyelmedet, az ADHD-székekről és aktív ülőmegoldásokról szóló útmutatóban azt is megnézheted, milyen eszközök segíthetik a fókuszt.

8. Használd ki a kisebb lehetőségeket is

Régebben néha stréberségnek éreztem, ha jelentkeztem egy pluszfeladatra vagy órai pontért dolgoztam. Később rájöttem, hogy ezek valójában biztonsági tartalékot adnak.

Lehet olyan hét, amikor fáradtabb vagy, rosszabbul sikerül egy dolgozat, vagy egyszerűen túl sok minden történik egyszerre. A korábban megszerzett pontok és elkészített kisebb feladatok ilyenkor sokat jelenthetnek.

Nem kell minden lehetőséget elvállalnod. Azt érdemes választani, amelyik:

• valóban beleszámít az értékelésbe;
• segít gyakorolni a tananyagot;
• reális idő alatt elkészíthető;
• nem veszélyezteti a fontosabb határidőket.

9. Figyelj az alapokra is

A legjobb tanulási módszer sem működik jól, ha közben teljesen kimerülsz.

Tanulás előtt ellenőrizd:

• ittál-e vizet;
• ettél-e valamit;
• szükséged van-e öt perc mozgásra;
• megfelelő-e a fény;
• elérhető közelségben van-e minden szükséges eszköz;
• le tudod-e halkítani az értesítéseket.

Nekem sokszor segít a háttérzene is. Ha téged nem zavar, kipróbálhatod ezt a tanuláshoz és projektkészítéshez összeállított Spotify-listát.

Ha viszont azt veszed észre, hogy a szöveges zene elvonja a figyelmedet, válassz instrumentális zenét, háttérzajt vagy csendet.

Egy egyszerű tanulási rutin, ha nem tudod, hol kezdd

Ha túl sok a feladat, próbáld ki ezt a rövid sorrendet:

1. Írj ki mindent a fejedből.
2. Jelöld meg a legközelebbi határidőt.
3. Válassz egy 15–25 perces következő lépést.
4. Készítsd elő a szükséges eszközöket.
5. Állíts be egy időzítőt.
6. A blokk végén írd fel, honnan folytatod.

Nem kell az egész hetet megoldanod egyetlen délután alatt. Elég, ha tudod, mi a következő konkrét lépés.

Szeretnél kevesebb órát, határidőt és feladatot fejben tartani?

Nézd meg az ingyenes órarendcsomagot, amelyben középiskolai, A/B hetes, egyetemi és tintatakarékos órarendeket, valamint egy tanulási rutin mini szokáskövetőt is találsz.

Összefoglalás: mitől lesz működőképes a tanulási rendszer?

A hatékonyabb tanulás nem feltétlenül jelent hosszabb tanulási időt.

Sokat segíthet, ha:

• nem próbálsz minden határidőt fejben tartani;
• külön választod a fix órákat és a változó feladatokat;
• kisebb lépésekre bontod a nagyobb projekteket;
• a saját szavaiddal jegyzetelsz;
• újraolvasás helyett időnként felidézed az anyagot;
• több napra osztod el az ismétlést;
• és hagysz helyet a pihenésnek, a csúszásnak és a kevésbé produktív napoknak is.

A cél nem egy hibátlan rendszer. Olyan megoldást érdemes kialakítani, amelyhez egy nehezebb hét után is vissza tudsz térni.

Gyakori kérdések

Hogyan osszam be az időmet tanuláshoz?

Először írd be a fix időpontokat, majd tervezz rövid, konkrét célhoz kapcsolódó tanulási blokkokat. Ne töltsd ki előre a teljes napot: hagyj pufferidőt a csúszásokra és a pihenésre is.

Mennyi ideig tartson egy tanulási blokk?

Nincs mindenkinek megfelelő, kötelező időtartam. Kiindulásként próbálj ki 15–25 perces fókuszált blokkokat, majd figyeld meg, mikor kezd csökkenni a figyelmed.

Kézzel vagy digitálisan jobb jegyzetelni?

Mindkettő működhet. A fontos az, hogy ne csak szó szerint másolj, hanem válogasd ki, rendszerezd és a saját szavaiddal fogalmazd meg a lényeget.

Hogyan tanuljak, ha nehezen kezdek hozzá?

Válassz egy nagyon kicsi, pontosan meghatározott lépést. Például ne azt írd fel, hogy „tanulás”, hanem azt, hogy „elolvasom a második fejezet első három oldalát, és kiírok öt fogalmat”.

Hogyan készüljek fel egy prezentációra?

Készíts vázlatot, gyűjtsd össze a forrásokat, építs fel diánként egy fő gondolatot, majd legalább egyszer mondd végig hangosan és mérd meg az előadás idejét.