Költségvetés Excel sablon – egyszerű havi pénzügyi tervezés kezdőknek

Nem vagy egyedül ezzel. Egy jól működő havi költségvetés elkészítése elsőre bonyolultnak tűnhet: össze kell gyűjteni a bevételeket, kiadásokat és megtakarításokat, majd még azt is ki kell találni, milyen kategóriákra és képletekre lesz szükség.

Pedig a pénzügyi tervezésnek nem kell újabb túlméretezett projektnek lennie.

Egy egyszerű költségvetés Excel-sablon abban segít, hogy egy helyen lásd:

• mennyi pénz érkezik hozzád;
• milyen kötelező kiadásaid vannak;
• mennyit tervezel elkölteni;
• végül mennyit költöttél ténylegesen;
• és mekkora összeget tudsz félretenni.

Ebben az útmutatóban megmutatom, hogyan épül fel egy használható havi költségvetési táblázat, milyen kategóriákat érdemes felvenned, és hogyan kerülheted el, hogy a rendszer néhány hét után feledésbe merüljön.

Nem szeretnél saját táblázatot és képleteket építeni?
Nézd meg az előre elkészített, ADHD-barát havi költségvetési rendszeremet, amelyet Google Sheetsben használhatsz.

Megnézem a havi költségvetési rendszert →

Mire jó egy költségvetés Excel-sablon?

A költségvetés nem arról szól, hogy minden apró örömről le kell mondanod. Sokkal inkább arról, hogy előre eldöntöd, mire szeretnéd fordítani a pénzedet.

Egy havi költségvetési táblázat segíthet:

• felmérni a jelenlegi pénzügyi helyzetedet;
• előre megtervezni a hónap kiadásait;
• észrevenni a rendszeresen visszatérő pénznyelőket;
• különválasztani a szükséges és a szabadon alakítható költségeket;
• felkészülni a ritkábban jelentkező nagyobb kiadásokra;
• követni a megtakarítási céljaidat;
• összehasonlítani a terveidet a valós költéseiddel.

A táblázat önmagában természetesen nem old meg minden pénzügyi problémát. Abban viszont sokat segíthet, hogy a bizonytalan érzések helyett konkrét számokat láss.

A „biztosan túl sokat költöttem” helyett meg tudod nézni, melyik kategóriában és pontosan mennyivel tértél el a tervtől.

Költségvetés vagy bevétel–kiadás nyilvántartás?

A két fogalmat gyakran egymás helyett használjuk, pedig nem egészen ugyanazt jelentik.

A bevétel–kiadás nyilvántartása elsősorban visszafelé néz: megmutatja, hogy a hónap során milyen összegek érkeztek be, és mire költöttél.

A költségvetés ezzel szemben előre tervez. Még a hónap elején meghatározod, hogy várhatóan mennyi pénzed érkezik, és abból mennyit szeretnél az egyes kategóriákra fordítani.

Egy igazán hasznos havi rendszer a kettőt együtt kezeli:

1. elkészíted a havi tervet;
2. rögzíted a tényleges összegeket;
3. összehasonlítod a tervet a valósággal;
4. a tapasztalatok alapján módosítod a következő hónapot.

Ha elsősorban a már megtörtént költéseidet szeretnéd követni, olvasd el a [bevétel–kiadás táblázatról szóló útmutatómat] is.

Mit tartalmazzon egy egyszerű havi költségvetési táblázat?

Nem attól lesz jó egy pénzügyi tervező, hogy minél több munkalap, grafikon és kategória található benne.

Kezdőként sokkal fontosabb, hogy könnyen átlásd és rendszeresen használd. Egy túl részletes rendszer néhány nap alatt újabb nyomasztó feladattá válhat.

Az alábbi részekkel már összeállíthatsz egy jól használható havi költségvetést.

1. Havi bevételek

Először gyűjtsd össze az adott hónapban várható bevételeidet.

Ide tartozhat például:

• munkabér;
• vállalkozói bevétel;
• mellékállásból származó jövedelem;
• támogatás vagy ellátás;
• bérbeadásból származó összeg;
• visszatérítés;
• alkalmi bevétel;
• egyéb rendszeres vagy egyszeri jövedelem.

Ha a bevételed hónapról hónapra változik, ne a legjobb hónapodból indulj ki. Biztonságosabb egy óvatosabb becsléssel tervezni, és a plusz bevételnek később feladatot adni.

2. Fix kiadások

A fix kiadások rendszeresen visszatérő tételek, amelyeknek az összege általában előre ismert vagy jól megbecsülhető.

Ilyen lehet:

• lakbér vagy hiteltörlesztés;
• közös költség;
• biztosítás;
• telefon- és internet-előfizetés;
• streaming- és egyéb előfizetések;
• bérlet;
• rendszeres megtakarítás;
• hitel vagy más tartozás törlesztése.

Ezeket érdemes elsőként beírni, mert a hónap során kevésbé alakíthatók szabadon.

3. Változó kiadások

A változó költségek összege nem minden hónapban ugyanannyi. Általában itt van a legtöbb lehetőség a tervezésre, de ez nem jelenti azt, hogy minden ilyen kiadás felesleges.

Gyakori kategóriák:

• élelmiszer és háztartás;
• közlekedés;
• egészség és gyógyszerek;
• szépségápolás;
• ruházkodás;
• étterem és ételrendelés;
• szórakozás;
• hobbi;
• ajándékok;
• kisállatok;
• egyéb személyes kiadások.

Nem szükséges minden vásárlásnak külön kategóriát létrehoznod. Olyan részletességet válassz, amely még segít, de nem teszi fárasztóvá a nyilvántartást.

4. Ritkább és éves kiadások

A „váratlan kiadások” egy része valójában rendszeresen visszatér – csak nem minden hónapban.

Ilyen lehet:

• éves biztosítás;
• autószerviz;
• műszaki vizsga;
• iskolakezdés;
• ünnepi ajándékok;
• nyaralás;
• fogorvos;
• lakáskarbantartás;
• éves előfizetések;
• állatorvosi költségek.

Ha egy 60 000 Ft-os kiadás évente egyszer jelentkezik, havi 5 000 Ft félretételével fokozatosan felkészülhetsz rá.

Ez az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy egy előre látható nagyobb költség ne borítsa fel az egész havi költségvetésedet.

5. Megtakarítások és pénzügyi célok

A megtakarítást ne csak a hónap végén megmaradó összegként kezeld. Ha lehet, tervezz vele már előre.

Külön soron követheted például:

• a vésztartalékot;
• egy nagyobb vásárlásra félretett összeget;
• a nyaralást;
• az autóval kapcsolatos kiadásokat;
• az ünnepi költségkeretet;
• a lakáscélú megtakarítást;
• a hosszú távú befektetéseket.

Kis összeggel is elkezdheted. Sokkal fontosabb a rendszeresség, mint az, hogy rögtön látványos összeget tudj félretenni.

6. Tervezett és tényleges összegek

A költségvetési táblázatban minden fontos kategóriához érdemes legalább két oszlopot létrehozni:

• tervezett összeg;
• tényleges összeg.

Egy harmadik oszlopban pedig megjelenítheted a kettő közötti különbséget.

Így a hónap végén nemcsak azt látod, mennyit költöttél, hanem azt is, hogy mennyire volt reális az eredeti terved.

Ha egy kategóriában rendszeresen túlléped a keretet, az nem feltétlenül jelent kudarcot. Lehet, hogy egyszerűen túl alacsony összeget terveztél hozzá.

Így készíts havi költségvetést Excelben

1. Hozd létre az alapvető oszlopokat

Egy egyszerű táblázathoz elegendő lehet az alábbi struktúra:

• kategória;
• tervezett összeg;
• tényleges összeg;
• különbség;
• megjegyzés.

Ha részletesebb nyilvántartást szeretnél, külön munkalapot is készíthetsz a napi tranzakcióknak. Kezdőként azonban nem érdemes rögtön túl bonyolult rendszert építeni.

2. Írd össze a várható bevételeidet

Rögzítsd az adott hónapban várható összes bevételt. Ha többféle forrásból érkezik pénzed, külön sorokon vezesd őket.

A bizonytalan bevételeket ne kezeld automatikusan garantált összegként. Jobb kellemesen meglepődni, mint olyan pénzt elkölteni a tervben, amely végül nem érkezik meg.

3. Add hozzá a kötelező kiadásokat

Ezután vedd fel a lakhatással, számlákkal, közlekedéssel és tartozásokkal kapcsolatos költségeket.

Ezekből viszonylag pontosan láthatod, mennyi pénz marad a változó kiadásokra, megtakarításra és szabadon elkölthető keretre.

4. Becsüld meg a változó költségeket

Nézd át az előző egy-két hónap költéseit, és ezek alapján adj reális keretet az élelmiszernek, közlekedésnek, szórakozásnak és más változó kategóriáknak.

Nem kell elsőre tökéletes összegeket választanod. Az első néhány hónap egyben megfigyelési időszak is.

5. Tervezz a megtakarítással

A bevételekből vond le:

• a fix kiadásokat;
• a változó kiadások tervezett összegét;
• a megtakarításokat;
• a tartozásokra fordított összegeket.

A cél az, hogy minden fontos feladatnak legyen helye a költségvetésben – anélkül, hogy ugyanazt a pénzt több kategóriában is elköltenéd.

6. Frissítsd a tényleges adatokat

Nem kell minden vásárlás után azonnal megnyitnod a táblázatot.

Választhatsz például:

• heti egy rövid pénzügyi ellenőrzést;
• heti két ötperces frissítést;
• vagy egy fix hétvégi időpontot.

A legjobb rendszer nem az, amelyik elméletben a legrészletesebb, hanem az, amelyiket a hétköznapokban is képes vagy használni.

7. A hónap végén értékeld az eredményt

Nézd meg:

• mely kategóriákat becsülted meg pontosan;
• hol költöttél többet a tervezettnél;
• hol maradt pénz;
• milyen kiadásról feledkeztél meg;
• min szeretnél változtatni a következő hónapban.

Ne számonkérésként tekints erre. A havi értékelés feladata nem az, hogy bűntudatot keltsen, hanem hogy egyre pontosabb és életszerűbb költségvetést tudj készíteni.

Milyen Excel-képletekre lehet szükséged?

Egy alapvető havi költségvetéshez nincs szükség bonyolult képletekre.

A legfontosabb műveletek:

• a bevételek összeadása;
• a kiadások összeadása;
• a bevétel és a kiadások különbségének kiszámítása;
• a tervezett és tényleges költés összehasonlítása;
• egy-egy kategória bevételhez viszonyított arányának meghatározása.

Például:

Havi maradvány = összes bevétel – összes kiadás

Eltérés = tervezett összeg – tényleges összeg

A képleteket azonban következetesen kell használni, és új sorok vagy kategóriák hozzáadásakor arra is figyelni kell, hogy minden megfelelően frissüljön.

Ha pont ez az a rész, amely miatt eddig halogattad a pénzügyi tervezést, nem kötelező saját rendszert építened.

Excel vagy Google Sheets: melyiket érdemes választani?

Mindkét megoldás alkalmas lehet havi költségvetés készítésére. A választás attól függ, hogyan szeretnéd használni a táblázatodat.

Az Excel előnye lehet, ha:

• már rendszeresen használod a programot;
• szeretsz saját táblázatokat építeni;
• sok formázási és számítási lehetőségre van szükséged;
• gyakran dolgozol a számítógépeden;
• a fájljaidat elsősorban helyben tárolod.

A Google Sheets előnye lehet, ha:

• több eszközről is megnyitnád a terveződet;
• szeretnéd, hogy a módosítások automatikusan mentésre kerüljenek;
• nem akarsz különböző fájlverziókat kezelni;
• valakivel közösen vezetitek a háztartás pénzügyeit;
• egyszerűen elérhető, előre elkészített rendszert szeretnél.

Nem az a fontos, hogy melyik programot választod. Az számít, hogy a rendszer könnyen elérhető, átlátható és fenntartható legyen számodra.

Nem akarsz képletekkel és formázással foglalkozni?

Egy saját költségvetés Excelben történő felépítése hasznos lehet, de időt és figyelmet igényel. Ki kell alakítanod a kategóriákat, létre kell hoznod a képleteket, majd ellenőrizned kell, hogy minden megfelelően működik-e.

Ha inkább egy kész rendszerrel kezdenél, neked készítettem az Egyszerű havi költségvetési rendszert.

Ez egy ADHD-barát Google Sheets-tervező, amely nemcsak a már elköltött összegek rögzítésében segít. Arra is használhatod, hogy előre megtervezd a hónapodat, átlásd a fontos kategóriákat, és felismerd a rejtett pénznyelőket.

A rendszer akkor is segítséget ad, ha:

• eddig mindig félbehagytad a költségvetés vezetését;
• nem szeretnél képletekkel foglalkozni;
• túl bonyolultnak találtad a korábbi sablonokat;
• egy helyen szeretnéd látni a havi tervedet;
• egyszerű, átlátható pénzügyi rutinra vágysz.

Nem kell tökéletesen vezetned. A cél az, hogy legyen egy rendszered, amelyhez vissza tudsz térni akkor is, ha néhány nap vagy hét kimarad.

Egyszerű havi költségvetési rendszer
ADHD-barát pénzügyi tervező Google Sheetsben
Ár: 3 990 Ft

Megnézem a havi költségvetési rendszert →

Hogyan tedd fenntarthatóvá a költségvetés vezetését?

A pénzügyi tervezés gyakran nem azért marad félbe, mert nem vagyunk elég kitartóak. Sokszor egyszerűen túl bonyolult rendszert próbálunk fenntartani.

Az alábbi módszerek segíthetnek.

Kezdd kevés kategóriával

Nem kell minden kávét és péksüteményt külön kategóriába sorolnod. Indulj néhány nagyobb csoporttal, és csak akkor bontsd tovább őket, ha annak valóban van jelentősége.

Legyen fix időpontod

Válassz egy rövid, ismétlődő időpontot a táblázat frissítésére. Például vasárnap délután vagy fizetésnap után.

Már heti tíz perc is elég lehet ahhoz, hogy ne veszítsd el teljesen a fonalat.

Ne akard visszamenőleg tökéletesen pótolni

Ha kimaradt két hét, nem kötelező minden egyes tranzakciót részletesen rekonstruálnod.

Összesítheted a kimaradt időszakot, majd folytathatod onnan, ahol éppen tartasz. Egy hiányosan vezetett, de újrakezdett rendszer többet ér, mint egy tökéletes táblázat, amelyet többé nem nyitsz meg.

Kezeld adatként, ne ítéletként

Ha egy kategóriában többet költöttél a tervezettnél, az információ.

Lehet, hogy túl alacsony volt a keret. Lehet, hogy szokatlan hónapod volt. Vagy valóban találtál egy olyan területet, amelyen szeretnél változtatni.

A számoknak nem az a feladatuk, hogy minősítsenek. Azért vannak, hogy könnyebb legyen döntened.

Először csak szeretnéd átlátni, hova megy a pénzed?

Ha még nem állsz készen egy teljes havi rendszer használatára, kezdd egy gyors pénzügyi áttekintéssel.

Hova tűnik a pénzed hónap végére?
Töltsd le ingyen a havi pénzügyi áttekintőt — 10 perc alatt tudni fogod, hova ment a pénzed.

A letöltéshez erősítsd meg az email-címedet, majd máris hozzáférhetsz az ingyenes áttekintőhöz.

További ingyenes költségvetési és pénzügyi sablonokat az [Ingyenes költségvetés-tervezők és pénzügyi sablonok 2026] című összefoglalóban találsz.

Gyakori kérdések a költségvetés Excelben történő elkészítéséről

Hogyan készítsek havi költségvetést Excelben?

Hozz létre külön sorokat a bevételeknek, fix kiadásoknak, változó költségeknek és megtakarításoknak. Minden kategóriánál vezesd külön a tervezett és a tényleges összeget, majd számítsd ki a kettő közötti eltérést.

Mit tartalmazzon egy költségvetési táblázat?

Egy egyszerű költségvetési táblázat tartalmazza a havi bevételeket, a fix és változó kiadásokat, a ritkábban jelentkező költségeket, a megtakarításokat, valamint a tervezett és tényleges összegek összehasonlítását.

Mi a különbség a költségvetés és a bevétel–kiadás táblázat között?

A költségvetés elsősorban a következő időszak megtervezésére szolgál. A bevétel–kiadás táblázat azt mutatja meg, milyen összegek érkeztek be, illetve mire költöttél ténylegesen. A leghasznosabb havi rendszerek mindkét funkciót tartalmazzák.

Kell ismernem az Excel-képleteket?

Egy alapvető költségvetéshez elég néhány egyszerű összeadás és kivonás. Ha azonban nem szeretnél képleteket létrehozni és ellenőrizni, választhatsz előre elkészített táblázatot is.

Excel vagy Google Sheets jobb a pénzügyi tervezéshez?

Mindkettő használható költségvetés készítésére. Az Excel jó választás lehet, ha már ismered és szereted a programot. A Google Sheets kényelmesebb lehet, ha több eszközről szeretnéd elérni a tervezőt, fontos az automatikus mentés, vagy valakivel közösen vezetitek a pénzügyeiteket.

Milyen gyakran frissítsem a költségvetési táblázatomat?

Nem feltétlenül szükséges minden nap frissítened. Sokaknak fenntarthatóbb egy heti, körülbelül tízperces pénzügyi ellenőrzés. A lényeg, hogy olyan gyakoriságot válassz, amely hosszabb távon is belefér az életedbe.