Befelé fordulás, lassulás
Ismét azt a az időszakát éljük az évnek, amikor mindenki picit befelé kezd fordulni. A kreatív energiáknak egy érdekes időszak ez. Valahogy mindig is inspirált az őszi falevelek látványa. Van valami nem e világi abban, amikor a ködös erdőben halkan hullanak a sárga falevelek, vagy ha megcsillan a harmatos avaron a napsugár. Hiszek az októberi telihold misztikus erejében. Szerintem mindenki más is érzi ezt, csak nem biztos hogy tudatosan kitudja használni, javára tudja fordítani az ilyenkor feléledő energiákat.
Sokan panaszkodnak a hideg és a sár miatt, még én is. Viszont ha feljebb emeljük a tekintetünket, kíváló idő lehet ez arra hogy feltöltsük lelkünk raktárait.
Év végi pörgés helyett megnyugvás
A karácsonyi sürgés, év végi kudarc érzés és új évi „jövőre majd újra megpróbálom” típusú fogadalmakat megelőzően ez most egy olyan időszak, amit mindannyian kis elcsendesedéssel és békével élhetünk meg. Hiszen a természet most erre húz minket. Ha te is ilyet érzel azt érdemes megragadni, ennek is meg van a helye.
Instagramon megosztottam néhány pillanatot, hogyan éltem meg idén az Októbert egy nagy utazás során. Én ilyenkor szoktam szünetet tartani, most már második éve. Talán ez egy jó szokássá fog változni. Nagyon jól esett megpihenni és feléleszteni ismét a kreatív energiákat. Hiszen látod, ehhez a poszthoz is nagy lendülettel álltam neki.
Újra-értékelés a munkában
A nyáron kicsit elvesztettem az egyensúlyt. Túl sokat vállaltam be. Ezt egy darabig persze lehet csinálni, de aztán elengedhetetlenül vissza üt az inga nyelve. Talán ezért is esett jól teljesen elengedni magamat egy kis időre. Vissza térve az utazásból igyekszem lejjebb adni a feladatokból, amelyekből fokozatosan egyre többet, túl sokat, elvállaltam. Igyekszem vissza találni az arany középúthoz.
Minden munkámat szeretem végezni, de egyszer meg kell húznunk egy határt, mely segít minket abban hogy hosszú távon is kitartóak tudjunk maradni. Ezért két dolgot tettem. Elengedek egy feladatot, mely már nem szolgál. E mellett nagy örömömre találtam lelkes avállalkozót, aki sokkal nagyobb lelkesedéssel fogad feladatokat, ami nekem már túl sok. Voltaképpen egy régi vágyam vált valóra, hogy csapatot hozzak létre, akikkel támogatni tudjuk egymást a feladatok elvégzésében. Erről talán később írok bővebben. A lényeg hogy picit vissza kellett vennem a hajtásból.
Miért vittem bele magamat a hajtásba?
Szerintem azért, mert úgy éreztem fejlődni szeretnék. Ezt valamiért a mennyiségi bővülésben tartottam a legegyszerűbbnek. Hosszú távon viszont merni kell felvállalni a minőségi fejlődést. Ez jelentheti a feladatok mélyülését, vagy akár csak azt, hogy jobban oda figyel az ember hogy mire van valójában szüksége a megbízónak. Ez nem csak javítja a kapcsolatot, de elkerülhető hogy feleslegesen túlteljesítsünk és megmaradjon a lendületünk.
Szeretnék vissza csatolni egy tavaszi bejegyzésemre, melyben célként jelöltem meg, hogy csökkenteni szeretném a social média felesleges pörgetését.
Akkor ez az iránykereső kérdés fogalmazódott meg bennem:
Iránymutató kérdés:
Hogyan teremthetnék lehetőséget magamnak, hogy social média helyett valódi feltöltődést adó tevékenységhez nyúljak?
Lehetőségek:
Nekem a következők váltak be, ebben a sorrendben. 🙂
- Személyes válaszom erre az utazás és élmények megszervezése és átélése.
- Könyvolvasás. Viszont nem akármilyen könyvek. Teljesen rákattantam a fantasy olvasmányokra.
- Társasjátékok és kártyázás a családdal vagy barátokkal.
Ezek azok a tevékenységek amik teljes mértékben letudnak kötni és adnak annyi inspirációt hogy úgy érezzem nem kell máshoz nyúlnom inspirációt kutatva. (Melyek hiánya a kiindulópontja a social média görgetésemnek.)
♫ Ismétlésre állítva hallgatom:
Ha lehetne bele bújnék a történetbe:
The Girl Who Fell Beneath The Sea egy történet egy bátor lányról, aki kitart küldetése ellen még a keleti miszériumok és mesék alkotta szellemországban is.
♟ Cosy game
Akármennyire felnőttem, nem tudom elengedni a játékokat. A mostani utazásaim alatt pl. ez a nyugis Campfire Cat Coffe játék volt a favorit.
Mi van kilátásban?
A lassuláshoz kapcsolódik, hogy elengedi az ember, amire nincs szükség. Ezzel egy időben érkezik el egy olyan állapot, ahol nyitott az új irányokra. Jelenleg úgy érzem izgatottan várom a következő időszakot. Úgy gondolom sok minden vár rám amit nem tervezek el, mégis pozitívan fog érinteni. Szokott nektek ilyen érzésetek támadni? Hát meg látjuk mi lesz. 🙂
A kitűzött tervek:
- Szeretném fejleszteni a lakásunkat új háztartási gépekkel és konyhai eszközökkel. (Újabban sokat főzök és takarítok. 😀 )
- Szorosabb kapcsolatot szeretnék ápolni más vállalkozókkal. (Olyanokkal akikkel mindig jó beszélgetni, de mégis keveset jut rá idő.)
További szép napot,
Gréti
