Mi történik egy átlagos napon a HelloLife mögött?

Avagy mit csinál egy blogger egész nap, amikor éppen nem Instagramozik

Őszintén szólva én sem hibáztatok senkit ezért.

Kívülről nézve a blogok, a Pinterest vagy a hírlevelek működése szinte láthatatlan.

Pedig a valóság egészen más.

Nem mondom, hogy minden napom ugyanúgy néz ki. Sőt. Talán pont ez az egyik oka annak, hogy szeretem ezt csinálni.

De vannak visszatérő elemek.

És talán érdekes lehet egy kicsit benézni a kulisszák mögé.

A nap valójában nem az íróasztalnál kezdődik

Tudom, hogy ez nem egy tipikus produktivitási tanács.

Nem kelek hajnal ötkor.

Nincs jéghideg zuhany.

Nem futok tíz kilométert napfelkelte előtt.

Reggel általában felkelek, megmosom az arcom, kifésülöm a hajam, teát főzök és kinyitom az ablakot.

Aztán sokszor visszabújok egy kicsit.

Nem aludni.

Gondolkodni.

Átnézem az üzeneteket, a leveleket, megnézem, mi történt azóta, hogy előző este letettem a laptopot.

Felidézem, hol hagytam abba tegnap.

Néha Instagramot görgetek.

Néha divattal, rendszerezéssel vagy lakberendezéssel kapcsolatos videókat nézek.

Máskor egyszerűen csak ülök a teámmal, és hagyom, hogy összeálljon a fejemben a nap.

Kívülről talán halogatásnak tűnik.

Nekem viszont ez a bemelegítés része.

A napom első munkatársa valójában a ChatGPT

Van egy vicces része a munkámnak.

Sokszor még az ágyból sem keltem ki teljesen, amikor már megnyitom a tegnapi ChatGPT beszélgetéseimet.

Nem azért, mert nem emlékszem.

Hanem mert segít visszatalálni a fonalhoz.

A HelloLife mögött rengeteg párhuzamos projekt fut egyszerre.

Cikkek.

Pinterest ötletek.

Hírlevelek.

Partneri programok.

Új tervek.

Régen sok energiám ment el arra, hogy minden reggel újra összerakjam fejben, hol tartottam.

Ma ebben rengeteget segít a ChatGPT.

Sokszor nem is konkrét válaszokat keresek.

Egyszerűen végiggörgetem a tegnapi gondolatokat, és visszarázódom a munkába.

Lehet, hogy másnak erre nincs szüksége.

Nekem viszont az egyik leghasznosabb eszközöm lett.

A munkám nagy része valójában gondolkodás

Körülbelül 9 óra körül ülök le dolgozni.

És itt jön az első meglepetés.

A legtöbb nap nem azzal indul, hogy írok.

Hanem azzal, hogy gondolkodom.

Megnézem az Analytics adatokat.

A Search Console jelentéseket.

A Pinterest statisztikákat.

Az affiliate programok eredményeit.

A partneri leveleket.

A trendeket.

Az új ötleteket.

A kérdéseket, amelyeket az emberek feltesznek.

Sokszor egy cikk ötlete nem ihletből születik.

Hanem abból, hogy észreveszek egy mintázatot.

Valamit, ami több helyen is visszaköszön.

Aztán elkezdek utána menni.

A HelloLife mögött meglepően sok adat van

Sokan azt gondolják, hogy a blogolás főleg kreatív munka.

És részben igazuk van.

De legalább ugyanennyire elemző munka is.

Figyelem:

• a Google forgalmat
• a Pinterest forgalmat
• a hírlevelek eredményeit
• az affiliate kattintásokat
• a szezonális trendeket
• a keresési szokásokat

Néha úgy érzem magam, mint egy nyomozó.

Próbálom összerakni, hogy mire kíváncsiak az emberek, és hogyan tudok nekik segíteni.

Ha valaki meglátná a böngészőmet, valószínűleg megijedne

Sok megnyitott fül.

Több email cím.

Rengeteg ChatGPT beszélgetés.

Pinterest táblák.

Affiliate programok.

Start.me dashboardok.

Jegyzetek.

Füzetek.

Tartalomtervek.

Munkatáblák.

Kívülről káosznak tűnhet.

Belülről viszont ez az én rendszerem.

Sokáig azt hittem, hogy meg kell tanulnom úgy dolgozni, mint mások.

Ma már inkább olyan rendszereket építek, amelyek úgy működnek, ahogy az agyam működik.

Nem egyszerre foglalkozom mindennel

Ez talán az egyik legfontosabb dolog, amit megtanultam.

Régebben megpróbáltam egyszerre mindent csinálni.

Pinterest.

SEO.

Instagram.

Hírlevél.

Partneri programok.

Új cikkek.

Technikai feladatok.

Nem működött.

Ma inkább egy fő témára koncentrálok.

Van nap, amikor szinte csak Pinteresttel foglalkozom.

Van, amikor kizárólag hírleveleket írok.

Máskor egyetlen cikken dolgozom egész nap.

Kívülről talán lassúnak tűnik.

Belülről viszont sokkal hatékonyabb.

A váltogatás sokkal jobban fáraszt, mint maga a munka.

A legjobb része? Hogy minden nap új lehetőség

Sokan kérdezik, hogy nem unalmas-e.

Őszintén?

Pont az ellenkezője.

A kedvenc részem, hogy szinte nincs két egyforma nap.

Minden reggel lehet egy új ötlet.

Egy új partner.

Egy új cikk.

Egy új felismerés.

Valami, amit még nem próbáltam ki.

A kíváncsiság valószínűleg nagyobb hajtóerő nálam, mint maga a pénz vagy a karrier.

Mindig az érdekelt a legjobban, hogy mi történik, ha kipróbálok valamit.

A robotporszívó is a csapat része

A home office egyik különleges tulajdonsága, hogy a munka és az élet nem mindig válik el élesen.

Miközben egy cikken dolgozom:

• elindul a mosás
• dolgozik a robotporszívó
• készül egy tea
• néha egy smoothie
• közben szellőztetek

Régen azt hittem, hogy ez rossz.

Ma már inkább úgy látom, hogy nekem ez a természetes működés.

A laptop, a monitor, a világítás, a robotporszívó vagy akár a kedvenc bögrém talán apróságnak tűnnek, de együtt alakítják azt a környezetet, ahol a HelloLife nap mint nap készül. Ha kíváncsi vagy, milyen eszközöket használok, ebben a cikkben összegyűjtöttem őket:

👉 Home office eszközök, amelyeket valóban használok

A legnagyobb mumus nem az írás

Ha meg kellene neveznem a legkevésbé kedvelt részt, valószínűleg nem az írást mondanám.

Hanem a technikai problémákat.

Cookie beállítások.

Plugin hibák.

Valami, ami egyik napról a másikra elromlik.

Az idei évben például ezek vitték el a legtöbb energiámat.

Szerencsére most nyugodtabb időszak van.

De aki blogot épít, előbb-utóbb rájön, hogy néha sokkal több idő megy el technikai hibák megoldására, mint magára a tartalomra.

Délben általában eltűnök

Sokszor kimegyek ebédelni.

Van néhány kedvenc helyem.

Szeretem, hogy ilyenkor egy kicsit kiszakadok.

A legtöbb jó döntést nem akkor hozom meg, amikor görcsösen dolgozom rajta.

Hanem amikor hagyok magamnak egy kis teret gondolkodni.

Nem vagyok egyedül

Bár sokan egyszemélyes vállalkozásként gondolnak a HelloLife-ra, ma már nem teljesen egyedül dolgozom.

Van asszisztensi segítségem.

Fejlesztővel is dolgozom együtt.

Partneri kapcsolatok vesznek körül.

A rendszer lassan nagyobb lett annál, mint amit teljesen egyedül lehetne mozgatni.

És ez jó érzés.

Este még egyszer visszaülök

A nap nálam ritkán ér véget délután ötkor.

Este gyakran visszaülök még egy-két órára.

Nem azért, mert muszáj.

Hanem mert ilyenkor sokszor a legnyugodtabb a világ.

Csend van.

Nincs email.

Nincs telefon.

Csak a következő ötlet.

A következő cikk.

A következő projekt.

És egész nap Instagramozom?

Ezt néha viccesen megkérdezik.

A válasz röviden:

Nem.

Valójában az Instagram jelenleg az egyik legkisebb része annak, amivel foglalkozom.

A legtöbb időmet tartalomkészítéssel, elemzéssel, kutatással, SEO-val, Pinteresttel, hírlevelekkel és a HelloLife fejlesztésével töltöm.

Az Instagram csak egy kis szelete az egésznek.

Mit tanultam ebből?

Talán azt, hogy nincs egyetlen helyes módja a munkának.

Sokáig azt hittem, hogy meg kell tanulnom úgy dolgozni, mint mások.

Ma már inkább arra figyelek, hogyan tudok hosszú távon jól működni.

Nem tökéletesen.

Nem minden nap ugyanolyan hatékonysággal.

Nem mindig terv szerint.

Hanem fenntarthatóan.

És ha visszanézek az elmúlt évekre, talán ez volt a legfontosabb felismerés az egész HelloLife építése során.

Kapcsolódó cikkek

📌 Amit senki nem mondott el nekem a Pinterestről – 7 év tanulságai

📌 Miért építek saját online médiafelületeket?

📌 Harmonikus vállalkozás, soft productivity és passzív jövedelem